Ferrariszubjektív

Az 512 TR a legendás Testarossa utódaként lett bemutatva, de inkább csak egy alapos ráncfelvarrásnak nevezhetők az újítások.
Megjelenésében az orr-és farrészen fedezhetünk fel változásokat, az egységes márkaarculat jegyében átemelték a 348-assal elkezdett stíluselemeket. A beltérhez sem nyúltak radikálisan: módosult az ülés és a kormánykerék dizájnja. A lemezek alatt sem találunk mélyreható változásokat, inkább sok apró fejlesztés jellemzi a Testarossa utódját. A motor-váltó egységet 30 mm-rel lejjebb szerelték a karosszériába aminek hatására mélyebbre került az autó súlypontja, így javítva az amúgy is magas színvonalú úttartást. Újak a könnyűfém keréktárcsák melyek ezúttal is a klasszikus ötküllős hagyományt viszik tovább de már 18”-os méretben. A nagyobb felnik mögött komolyabb fékberendezést találhatunk, növelt tárcsaátmérővel, lyuggatott kivitelben, négydugattyús féknyergekkel, külön első-és hátsó hidraulikus körrel, szervó rásegítéssel. A futómű kialakításában hasonló mint a Testarossa, de egy sor apró módosítással.

A motor is maradt alapkoncepciójában ugyanaz mint az elődmodellben: egy szárazkarteres, lapos tizenkéthengeres, közel ötliteres lökettérfogattal. A nagyobb szelepeknek, az új dugattyúnak és vezérműtengelynek, a megemelt kompressziónak és a modernebb befecskendező-gyújtó rendszernek köszönhetően emelkedett némiképp a csúcsteljesítmény. Ennek a végsebességre ugyan nem volt hatása, de az autó gyorsulása javult némiképp.

Az 512 TR nevében az ötös a motor literben megadott hengerűrtartalmára utal, a 12 a hengerek számára, a TR pedig a Testa Rossa rövidítése.

Adatok: