A Ferrari ha valamiben verhetetlen az az ötletszerű névválasztás. Ki gondolta volna, hogy az F12-es sportverzióját a Tour de France-ról fogják elnevezni? Biztos kevesen vannak azok akiknek az emlékezetében olyan élénken élne az egykor számos ferrari győzelmet hozó verseny neve. Maranelloban azonban nem felejtették el az 1950-es 60-as éveket és a 250-es típust sem, amelynek vonalait keresztezték az F12-essel, így született az új csúcsmodell: az F12tdf.
Az autó gyorsabbá tételéhez a megszokott receptet alkalmazták: kicsit magasabb teljesítmény, kicsit alacsonyabb tömeg, egy-két aerodinamikai trükk, plusz valami új innováció, ami egyelőre csak ebben a modellben érhető el. Ennek szellemében a V12-es erőforrás maximális teljesítménye 40 lóerővel emelkedett, ami önmagában nem jelentős, de mivel az F12tdf 110 kilóval könnyebb is az alapmodellnél, biztosak lehetünk abban, hogy érezhető a dinamika különbség. Ez persze csak az alap, az igazi versenyhangulathoz a gyorsabb váltó, az aktív hátsókerék-kormányzás, a LaFerrari fékberendezései és a 87%-kal magasabb leszorítóerőt termelő aerodinamikai elemek járulnak igazán hozzá.
A gyártási darabszám limitált, de a 458 Speciale iránti minden várakozást felülmúló kereslet emlékéből kiindulva nem nagyon alacsony, 799 db. tdf verziót épít a Ferrari.
